Lehangoló jelentést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az OECD, mely alapján évente több milliárd euró egészségügyi kiadást lehetne Európa-szerte megmenteni, ha az uniós állampolgárok egészségesebben élnének, többet mozognának és helyesebben étkeznének.
A jelentés kiemeli, a legnagyobb probléma a mozgásszegény életmóddal van, ami egyre jobban terjed a
kontinensünkön, hiszen a sportolás hiánya a fizikai mellett a mentális egészségünkön is ront.
A kutatás rámutatott, hogy az Európai Unió állampolgárainak közel fele egyáltalán nem végez testmozgást. Amennyiben ezen sikerülne javítani, úgy több ezer ember élhetne hosszabb életet.
„WHO European Regional Obesity Report 2022”

Hazánkban a túlsúly és az elhízás sajnos népbetegség. A felnőttkori együttes előfordulásuk meghaladja a 60 százalékot, azaz hazánkban a normál súllyal rendelkezők már kevesebben vannak, mint a túlsúlyosak. Ezzel felkerültünk az EU elhízási toplistáján az első 3 helyre, világszerte pedig a top tízbe. A State of Health in the EU / Magyarország Egészségügyi országprofil 2021 jelentés szerint itthon közel 50%-ban jelent halálozási okot a nem megfelelő életmód és az ahhoz köthető kockázati tényezők. A túlzott alkoholfogyasztás és az elhízott felnőttek aránya meghaladja az uniós átlagot. A mozgásszegény életmódot tovább erősíti az ülőmunkán túl az ülve végezhető hobbitevékenységek, valamint az egyre gyakoribb autóhasználat.
Miért nem mozgunk?
Világszerte jelentős elmozdulás következett be a fizikailag kisebb igénybevételt megkövetelő munka irányába. Magyarországon a dolgozók harmada ülőmunkát végez, beleértve az irodai és egyéb – pl. pénztáros, jegyeladó, buszsofőr stb. foglalkozásokat is. A mozgás fárasztó dolog, még mindig inkább vagyunk büszkék arra, ha csak heverészünk, sörözünk a haverokkal vagy betolunk egy óriáspizzát. A gyorséttermek csak fokozzák ezt a jelenséget, Magyarországon nem trendi mozogni. Persze tisztelet a kivételnek, a futás és biciklizés egyre népszerűbb mozgásformák, de sajnos a lakosság még mindig csak elenyésző hányada űz valamilyen sportot országszinten.
Mi emberek alapvetően kényelmesek vagyunk, a technikai fejlődésnek hála, manapság már akár pár lépés megtételével le tudjuk élni az életünket és kiszolgálni szórakozási igényeinket – autó a mélygarázsban otthon és a munkahelyen is, a lift szinte mindenhol rendelkezésre áll, a számítógépünk, telefonunk és a streaming szolgáltatók pedig 0-24-ben biztosítják a szórakoztatásunkat anélkül, hogy akár csak egy percre is fel kellene állnunk. Ráadásul az otthonokban is egyre több a háztartást segítő technológia. Ülve dolgozunk, ülve tévézünk, ülve eszünk, ülve pihenünk. Az emberi test nem erre a létformára lett tervezve. Évmilliók alatt állásra és járásra alakult a rendszerünk, és a felgyorsult technikai fejlődés nyújtotta kényelmi világban a fizikai aktivitás minimumra csökkent. Karnyújtásnyira a távirányító és a pohár sör. Az interneten a szemünk elé tárul a világ, egy lépést se kell tennünk érte. Elkényelmesedett a testünk és tompulnak az érzékeink. Zajban, rohanásban és stresszben élünk. Annyi inger vesz körül bennünket, hogy nem vesszük észre, állandóan valami külső inger tartja fenn a figyelmünket. Elfelejtettünk csendben, ingertelen környezetben lenni. Így nem is halljuk meg a saját hangunkat. Pedig a testünk, a lelkünk küldi a jeleket. Először finomakat, aztán – ha nem vesszük
az üzenetet – egyre durvábbakat. Mindezt tetézi a nem megfelelő összetételű, minőségű és mennyiségű táplálékbevitel pl. a gyorséttermi ételek, készételek, édességek és egyéb nasik, valamint amire nem tekintünk komoly kockázati tényezőként, noha óriási mennyiségben fogyasztjuk és nagyon káros, a cukrozott italok.
Pedig ami az elérhető, egészséges ételeket illeti, sokat léptünk előre. Manapság már nem kell speciális,
ételkülönlegességeket árusító üzletbe mennünk, ha értékes összetevőkből álló élelmiszert vásárolnánk. A
gluténmentes, cukormentes, kalóriaszegény termékek, friss primőr zöldségek, gyümölcsök nem számítanak egyedinek, szinte bárhol beszerezhetők, ha szeretnénk kevesebb rossz minőségű élelmiszerrel szennyezni a szervezetünket. Ám a kifogások pillanatok alatt megszületnek a fejekben: az egészséges ételek drágák, én nem engedhetem meg magamnak, mozogni nincs időm, két (három) műszakban dolgozom, hogy ne haljon éhen a család, szabadidőmben főzök, mosok, takarítok, kertet ápolok stb. – a lista végtelen. Az egészségtudatos magatartás egy választás, amely vitathatalanul függ az anyagi és társadalmi helyzettől, de fontos szerepet játszik nemzeti erőforrásaink fenntarthatóságában is. Azzal, hogy mi jobban csináljuk, másoknak is követendő példát mutatunk, a mi jóllétünk másokat is egészségtudatosabb magatartásra ösztönözhet. Ennek fontos eszköze az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Ebben még van hova fejlődnünk.

A sport és az egészség kapcsolata – ha többet tudnánk az elhízás következményeiről, nagyobb lenne a motiváció?
A WHO európai régiójában azt jósolják, hogy egyes országokban az elhízás megelőzi majd a többi kockázati tényezőt, és a rák kialakulásának legmagasabb kockázati tényezőjévé válik. Európában a felnőttek kétharmada és minden harmadik általános iskoláskorú gyermek túlsúllyal vagy elhízással él. A COVID-1 világjárvány tovább súlyosbította az elhízás problémáját. A járvány alatt a bezártság, a home office, a beszűkült mozgáslehetőségek és a több kalóriafogyasztás miatt az emberek átlagosan 3-5 plusz kilót szedtek fel magukra. Ezért is nevezik ezt a jelenséget COVID-típusú elhízásnak.
Az elhízás (obesitas, obezitás) olyan kórállapot, amelynek során a szervezet zsírraktározása oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre, és a várható élettartam csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet. Krónikus – különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az obstruktív alvási apnoe, egyes rákbetegségek, a csont-ízületi gyulladás és az asztma –, és akut betegség, pl. Covid19 kialakulásának valószínűsége is megnő az elhízott embereknél, de számos egyéb fizikai és lelki megbetegedés kockázata is felerősödik.
A fokozott táplálékbevitel nyomán adódó felesleg egyáltalán nem mindegy, hogy hova rakódik le. Ebből a
szempontból veszélyes a hasüregben a zsigerek között gyarapodó hasi zsír. Ennek felszaporodása összefüggésbe hozható számos szív- és érrendszeri betegséggel, a túlsúly pedig a 2-es típusú cukor-betegség legfontosabb kockázati tényezője.
Sokan nincsenek tisztában ezekkel a lehetséges következményekkel, ám tekintve a dohányzással kapcsolatos rengeteg információ keringését és hogy ez mennyire hidegen hagyja a dohányosokat, félő, hogy az étkezéssel kapcsolatos kockázatok sem érnék el az ingerküszöböt.
Van megoldás?
Az elhízás az egyik leggyakoribb, de megelőzhető halálozási ok a világon. Ám sajnos ezt a döntést senkire sem lehet rákényszeríteni, a motivációt mindenkinek magának kell megtalálni. Az esztétikai tényezőkön túl sokkal többet jelent az egészségünk megőrzése; az, hogy ne okozzon problémát felgyalogolni egy lépcsőn, labdázni a gyerekünkkel a játszótéren vagy akár túrázni egyet a természetben.
A testsúly csökkentése persze hosszabb folyamat, amelyhez érdemes szakember segítségét igénybe venni. Minden ember más, nem alkalmazható ugyanaz a módszer mindenkire. Rengeteg tényező befolyásolja az embert minden nap, és ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Olyan megoldást kell találni, amely figyelembe veszi a fogyni vágyók életkörülményeit, fizikai és mentális állapotát, szabadidejét, anyagi lehetőségeit, étkezési szokásait, korábbi mozgásmódjait stb. Komplex, egyénre szabott táplálkozási és mozgásprogrammal, segítő közreműködéssel, és folyamatos monitorozással garantált a siker.
Azonban a legfontosabb, hogy ráébredjünk, senki nem fogja tudni ezt a munkát helyettünk elvégezni, csak mi. Senki nem fogja megragadni a kezünket, nem fog felállítani a kanapéról, nem fog tudni tartós motivációt adni nekünk, csak mi saját magunknak. Tegyük fel magunknak a kérdést: meddig szeretnénk aktívan élni? Mire várunk? A ma tette határozza meg a holnapot. A saját felelősségünk, hogy mennyire vigyázunk a testünkre, egészségünkre. Soha nem késő belevágni, minden megtett lépés értünk van. Megéri önmagunkba fektetni.